Klotild és Matild Palota, Budapest
Az Erzsébet híd építése kapcsán a 1800-as évek végi Pestet gyökeresen átalakították. A régi, szervesen nőtt terecskék helyére egy új, a világvároshoz méltó, hatalmas palotákkal szegélyezett teret álmodtak, amely egyben kapuja is lesz az épülő Eskü téri hídnak. Ez lett a mai Ferenciek tere.
A tér két leghangsúlyosabb telkét Habsburg Klotild Főhercegnő szerezte meg. A megbízást, mindenféle tervpályázat kiírása nélkül Korb Flóris és Giergl Kálmán kapta.
A két palota, amely alakilag tökéletesen egyforma telkeken áll homlokzati kialakításában teljesen azonos tervek szerint épült fel. Az építési engedélyt 1899. május 15-én kapják meg. Elsőként a délit, majd egy picivel később az északit kezdték el kivitelezni.
A földszinten és a félemeleten üzlethelyiségeket alakítottak ki. Ez a két szint egy akkoriban újdonságnak számító technikával épült ki: teljesen vasszerkezetű, ám ezt faragott kőburkolattal eltakarták. Az első emeleten, ahol a legnagyobb a belmagasság, egyesületek és társulatok számára alakítottak ki helyiségeket. A második és harmadik emeleten pedig bérlakások kaptak helyet.
A ház berendezése is igen magas színvonalon történt. A budapesti épületek közül elsők között lift is épül a házban, amit viszont külföldről kellett behozatni. Gyártója a bevásárlóközpontok mozgólépcsőit mai napig szállító OTIS volt. A kályhákat a pécsi Zsolnay gyár állította elő, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. A saroktornyok magassága 48 méter, tetejüket pedig a főhercegi korona mása díszíti. Az összköltség 848.000 forint volt.
A két házat 1917-ben a Habsburg-család a háborús nehézségek miatt eladta egy magyar földbirtokosnak. Innentől pontos sorsa nehezen követhető.
Az északi palotát 1944-45. évi ostrom során súlyos sérüléseket szenvedett el: földszinti üzlethelyiségei kiégtek, elpusztultak a faragott portálok. A hatvanas években pedig a megmaradt belsőben történtek további átalakítások, hogy több irodai területet hozzanak létre.
Több helyen is felbukkan A Kolitd és Matild megnevezés az ikerpaloták déli tagjára. Azonban semmi nem bizonyítja ennek hitelességét. A Habsburg-családnak három Matild nevű tagja volt. Az első az 1251 és 1304 között élt bajor hercegné volt. A második az 1849 és 1867 között élt Hildegard bajor hercengő és Albert főherceg lánya. Mindössze 18 éves volt, amikor súlyos égési sérüléseket szenvedett, és belehalt. Egy színházi előadás előtt még gyorsan el akart szívni egy cigarettát, ám amikor apja - aki szigorúan tiltotta a dohányzást - benyitott a szobába, azt a háta mögé rejtette, sikeresen felgyújtva ezzel a rajta levő tüll ruhát. A "harmadik Matild" pedig 1906-ban született Mária Valéria 9. gyermekeként, később egy osztrák oktatási államtitkárhoz ment hozzá. Valószínűleg sem a középkori hercegnőről, sem a magát felgyújtó szerencsétlen tinédzserről, sem pedig az épületek megépítése után született gyerekről nem nevezték el a déli palotát. Inkább a két név között fennálló szóvég azonosság miatt terjedt el ez a megnevezés.
A Klotild-palotáért 2002-ben az akkori sajtóhíradások alapján kétmilliárd forint körüli összeget fizetett a Sifim nevű olasz cég a Magyar Posta Rt.-nek. Az összesen tizenegyezer négyzetméteres, műemléki védettséget élvező épület felújítására 2001-ben létrehozták a Klotild Ingatlanfejlesztő Kft-t. A társaság jegyzett tőkéje 1,853 milliárd forint, a Cégtár adatai szerint vezető tisztségviselője, más információk szerint tulajdonosa Graziano Beghelli, az olasz Beghelli világítótest-gyártó vállalat tulajdonosa, aki az adásvétel idején a Sifim cég képviselője volt.
Az ingatlan értékesítése annak idején nagy port kavart, mivel - az akkori sajtóértesülések szerint - a Magyar Posta a palotát nem ingatlanként értékesítette, hanem apportként vitte egy cégbe, és azt adta el, így az adásvételt adófizetési kötelezettség sem terhelte. A pályázat érvényességét is vitatták, a műemlékvédelmi hatóság engedélyét hiányolták, illetve felmerült, hogy elővásárlási joga lett volna az államnak és az illetékes önkormányzatnak.
A Mérték Építészeti Stúdió Kft. 2003 szeptemberében megbízást kapott a Klotild Ingatlanhasznosító Kft.-től a Klotild Paloták II. számú, műemlék, épület felújításának és átalakításának teljes körű tervezésére. A tervezésbe vont épület eredeti értékei nagyrészt elpusztultak a II. világháború után, így a felújításhoz rengeteg kutatást és anyaggyűjtést végeztek, aminek fontos része volt az I. számú épület, mint minta, részletes megismerése. Jelenleg egyedülálló ismeretanyaggal rendelkezünk a két házról. A Klotild Paloták II. épület funkciója és ezzel a tervei is többször módosultak az évek során, míg eljutottunk a mai ötcsillagos szállodáig, amiben egy Buddha-Bar étterem is helyet kapott. A hotel jó példája annak, hogy milyen értéket rejtenek a főváros épületei.
Forrás: BDzsH - városkep.blog.hu